terjedelem: [8], 71, 238 fólió;
írástükör: 145×250 mm;
lap: 205×320 mm;
sorok: 33.

Az oszmán krónikák kiadásának Na^cimâ 1734-ben megjelentetett történetével kezdődő folyamata hosszú szünet után, 1783-ban folytatódott. A három, egymást gyors egymásutánban váltó udvari krónikás műveit tartalmazó kötet a Müteferrika idején kiadott Mehmed Râşid-féle történet kronológiai folytatása. Arpaemînizâde Mustafa Sâmî (megh. 1734) 1730-tól 1733-ig, Şâkir Hüseyin (megh. 1742) 1733-ban, Subhî Mehmed (1711 k.- 1769) 1739-től 1745-ig töltötte be az udvari történetírói posztot. A három krónikás alkotása egységes történeti műként ismert és 1730-től 1744-ig terjedően ismerteti az oszmán történelem eseményeit. A mű különösen értékes forrása az 1736-tól 1739-ig tartó Habsburg-török háború történetének, amelyben Subhî személyesen is részt vett. A tárgyalt időszakra vonatkozó hivatali eseményekkel (kinevezések, elbocsátások, egyéb életrajzi közlések) kapcsolatban részletes adatokat nyújtó történeti munka tekintélyét tovább növeli, hogy Subhî számos esetben eredeti dokumentumokat használt fel.

A Keleti Gyűjtemény két példányt őriz [MTAK jelzet: 768.407; 768.408]
 

1. rész 2r		1. rész 1v		előlap		előlap		előlap
						2. rész 2r		2. rész 1v