Amennyire fontos szerep jutott Müteferrikának a török művelődéstörténetben, oly mértékben fedi homály életét, személyiségét. Pályájának korai, erdélyi szakaszáról mindmáig alig tudni valamit. Keresztény előéletéről kortársai sem nyújtanak hitelt érdemlő információt, s a hívő muszlim Müteferrika maga is csak néhány szóval emlékszik vissza ifjúkorára, mint a tudatlanság felejtendő korszakára.
Müteferrika életének kutatása meglehetősen töredezett képet mutat, mivel az őt származásánál fogva magukénak tartó magyar, és mint az oszmánli művelődéstörténet nagy alakját sajátjukénak érző török kutatók tapasztalatainak szintézise mindmáig nem valósult meg. Ez főleg annak tudható be, hogy a diskurzusba bekapcsolódó kutatók ritkán voltak abban a helyzetben, hogy e két kultúrát magába sűrítő személyiség felfedésében teljes kompetencia birtokában működjenek közre. Életének több rejtve maradt mozzanata közül ma a legkritikusabb kérdés vallási áttérésének háttere.
E honlap célja nem e hiányosságok pótlása, hanem a Müteferrikára vonatkozó
tényszerű ismeretek hozzáférhetővé tétele. E kis adatbázis segítségével a Magyar
Tudományos Akadémia Könyvtárának az Országos Széchényi Könyvtárban megtalálható
nyomtatványokkal kiegészített gyűjteménye alapján kívánjuk megjeleníteni
Müteferrika kiadói munkásságának emlékeit.
Az Oszmán Birodalom a 18. század elején, a Mercator-atlasz 1701-es kiadásából (a térkép nagyítható)